2011. december 21., szerda

Idei mézeskalácsaink

Rögtön sütés után
 
Az idén a tanfolyam miatt, mindenre olyan kevés időm  jut és valami teljesen el is marad. Azonban a mézeskalács sütésből nem engedtem, már csak a gyerekek miatt sem. Persze korántsem vagyok benne nagyon profi, mármint forma és díszítés terén, de még csak második éve készítek mézeskalácsot, és mint mondottam már idén időm sincs túl sok. 



A mézeskalács recept a tavalyi (melyet itt meg találsz) és azt hiszem már ez marad a családi receptünk, hisz tényleg rögtön puha lesz és végig az is marad. Nincs szükség másra, csak dobozba tárolni és garantált a puhaság  az utolsó darabig.
Az íróka receptje tavaly kimaradt, most pótolom. 
1 tojásfehérjét elkezdem robotgéppel felverni, amikor már kezd keményedni hozzáadok 200 g porcukrot és addig folytatom a keverést amíg a keverőlapátról csak nagyon nehezen cseppen le. Ahhoz, hogy szép fényes legyen pár csepp citromlevet lehet bele csepegtetni.
Színezéshez nem vettem ételfestéket, hanem fekete áfonya szörpöt tettem az íróka egyharmadához, ezzel a világos rózsaszíntől a sötétebb lilás-rózsaszínes színt kaptam. Mivel a szörp hígított az írókán ezért kevertem még hozzá porcukrot, hogy megint azt a sűrűséget kapjam. (Ezt már csak kanállal kevertem hozzá.)




 A kész írókát uzsonnás tasak egyik sarkába szedtem és iciri-piciri lyukat vágtam rá. Jól jött az íróka sarokban tartásához a zacskózáró csipesz is. Ezzel a "technikával" a hétéves fiam is sikeresen mintázott.




Természetesen idén is segített Dani a díszítésnél. Tavaly óta sikerült pár új formát is beszerezni. Jövőre már szeretnék álló fenyőfát is alkotni. Remélem sikerülni fog, de az még a jövő.

2011. december 20., kedd

Reszelt túrós



Már többször sütöttem ezt a sütit és mindig elhatároztam, hogy felteszem ide a blogra a receptjét, de mostanáig valahogy mindig elmaradt. Az igazság az, hogy most sem a hétvégén készült a süti hanem még Kaszi névnapjára, a munkahelyére.  Kaszi elmondása szerint ott is sikert aratott. Nyáron pedig amikor az egyik kedves vendégünknek ezt a sütit készítettem akkor kiderült, hogy ők már régóta készítik és nagyon szeretik. Tehát lehet, hogy sok mindenkinek nem lesz újdonság, de a recept megőrzése végett mindenképp leírom ide. 
A hozzávalókból egy nagy mennyiségű süti jön ki (a 25x35-ös tepsim csordultig tele lesz), így van, hogy csak fél adagot készítek, ha tudom, hogy nem lesznek vendégeink.
 
Hozzávalók a  tésztához:
25 dkg vaj + a tepsibe,
1 cs. sütőpor,
40 dkg liszt + a tepsibe,
25 dkg cukor,
3 ek. kakaópor,
3 tojássárgája.

A töltelékhez:
50 dkg túró,
15 dkg cukor,
2 cs vaniliáscukor,
4 tojássárgája,
1 ek liszt,
7 tojásfhérje.

  • A tésztához a vajat felolvasztjuk, majd a sütőporral elkevert liszttel, cukorral, kakaóporral és a tojások sárgájával összegyúrjuk. (A tészta ragacsos lesz kicsit, de pont így jó.) A tésztát ketté vesszem és külön-külön folpackra  téve 4-5 cm-es átmérőjű hengert formálunk belőle, és légmentesen becsomagolva a fagyasztóba tesszük minimum egy órára, hogy a tészta jól lehűljön. Én többnyire úgy szoktam csinálni, hogy előző este mikor már a gyerekek alszanak összeállítom a tésztát és egész éjszaka a fagyasztóban hagyom. Másnap felhasználás előtt 10-15 perccel kiveszem és utána használom fel.
  • A sütőt kb. 190 C-ra bekapcsoljuk.
  • A töltelékhez a tojásfehérje kivételével mindent összekeverünk. A fehérjéket kemény habbá verjük és a töltelékhez keverjük óvatosan. 
  • A kivajazott, kilisztezett (min. 25x35 cm-es) tepsibe reszeljük az egyik adag tésztát. Reszeléshez én a nagylyukú sajtreszelőt használom. (végére érzem a karizmomat :-) ) Óvatosan egyenletesre igazítjuk és rátesszük a teljes tölteléket. Ezután a másik tésztát a tetejére reszeljük. A közepesen forró sütőben 35 percig sütjük a recept szerint. Nekem azonban még sose sült meg ennyi idő alatt, inkább 50 - 60 perc volt a sütési idő. Az, hogy megsült-e a tészta tűpróbával szépen ellenőrizhető.
  • Kihűlés (ilyenkor a közepe mindig beesik kicsit) után a tepsiben szeletelem fel és tortalapát segítségével veszem ki, bár a széle mindig összetörik.




2011. december 18., vasárnap

Fodrásznál jártunk

Sok szervezés után végre ma délután ötkor eljutottunk a gyerekekkel a Fodrászhoz. Úgy néz ki új fodrászunk van!
Kaszi egyik iskolatársa fodrász és úgy gondoltuk nem árt egy kis szemlélet frissítés a frizurám terén. Én már a múlthéten kipróbáltam (amikor anyu vigyázott a gyerekekre) és szerintem bevált a váltás. 
Ma a gyerekeket vittük el, mert már mindegyiknek túl hosszú volt a haja. Daniét többnyire én vágom (de ha már úgyis ott vagyunk akkor az övét is vágja le szakember), de a lányokkal nem szerettem volna kísérletezni több okból sem. Egyrészt nem tudnak még mozdulatlanul ülni, másrészt lány frizurát még nem vágtam. 
Nagyon rendes volt a Kitti, hisz csak a mi kedvünkért jött be. Gyors keze van, hiszen a 3 gyerek haját kevesebb, mint 40 perc alatt levágta!
Természetesen ehhez a lányok ügyessége is kellett. Azt találtuk ki, hogy Dani lesz az első akinek a haját levágja, így "megmutatjuk" nekik, hogy mi történik ott. Így apa ölében kicsit megszeppenve, de hang nélkül tűrte Hanna a hajvágást. Zoé szinte már magától ment oda, de a végére elfogyott a türelme, de ő sem sírt és nem is nyűgösködött.

Íme az eredmények:

Hanna

Zoé
Nem győztük csodálni a gyerekeket (főleg a csajszikat), hogy mennyire megváltozott az arcuk a rövidebb frizurával.

2011. december 17., szombat

Hanna tizenharmadik

Természetesen Hanna sem maradt le! Neki is a múlthét elején vettem észre, hogy a bal alsó hármas hegye áttörte az ínyét.
Szép lassan majdcsak meglesznek a hiányzó helyeken a fogaik. :-)

Természetesen Ő sem maradhatott ki a délelőtti alvásból:


Zoé tizenharmadik

Na ezzel is jól elkéstem, mármint hogy itt dokumentálja a fog kibújását!
Ugyanis még a múlthét elején vettem észre az új fogcsúcsot. A jobb alsó hármasnak a csúcsa bújt ki. Tehát a két foga közötti lyuk fog lassan eltűnni.

Szombaton  így aludt el a nappaliban míg apa mosogatott és főzött a konyhában:



2011. december 15., csütörtök

Rövid jelentés az elmúlt két hétről

Sajnos mostanában nem volt időm a géphez hosszabb ideig ülni.  Most szeretném pótolni a hiányzó napok történéseit itt. 
Múlthéten kedden érkeztek anyuék, hogy pár napig vigyázannak a gyerekekre, és mi elszabaduljunk egy kicsit itthonról és a gyerekek nélkül gyorsabban elintézzük a karácsonyi bevásárlást. Kaszi szabin volt szerdától a hét végéig. 

A Hanna kedd este már közöttünk aludt, mert nem kapott levegőt az orrán, hiába szívtuk le és adtunk neki orrsprayt. Szerencsére lázas nem lett így a tüneti kezelést elkezdtem. Szerda estére Zoé is csatlakozott hozzá. Csütörtökön elvittünk őket a doktornőhöz aki nem talált semmi mást a piros torkokon kívül.  Nem voltak valami levertek, de azért látszott rajtuk, hogy nincs minden rendben:


Zoé: nem is aludtam!



Hanna: itt is kényelmes!



Szombaton én suliban voltam, Kaszi meg bement melózni, ugyanis ez volt az ára a 3 nap szabinak. 
Vasárnap reggelre Dani is csúnyán köhögni kezdett, valamint Zoé sem aludt szinte semmit éjszaka, mert erősen köhögött.  
Vasárnap ebéd után meglátogattuk Kaszi anyukáját, majd hazafele jövet a Bazilika előtti Karácsonyi vásárt néztük meg. 
Ha már itt jártunk és a Bazilika is nyitva volt akkor bementünk, így 10 év után végre bejutottam a Bazilikába!!!
A vásáron inkább a közeli éttermek, vendéglátó helyek kínálták "portékáikat", természetesen volt forralt bor, kenyérlángos és kürtös kalács is. 




Anyuék hétfőn utaztak haza. Dani a héten itthon van, hogy teljesen meggyógyuljon karácsonyra, illetve az oviba még nagyobb bajt okozó "bacit" ne szedjen össze.
A héten a gyerekek szépen gyógyulnak, remélem az ünnepekre mindenki egészséges lesz.

2011. december 4., vasárnap

Tegnapi nap következménye

Ma kimostam a tiszta kávés táskámat.
Mosógépből kivéve láttam, hogy nem a szárítóra kell tennem, hanem a szemetesbe.
Igen sajnos több helyen kiszakadt.

2011. december 3., szombat

Ez nem az én napom!

Ma bizonyára messzire elkerült a védő angyalom! Esetleg a Ő is kimerült, és csak arra figyelt, hogy nagy bajom ne legyen,  a kisebb - nagyobb bosszúságoktól nem kímélt. Bár az is lehet, hogy csak én voltam kivételesen nagyon béna.

Már sokadik szombat reggelre a lányok hajnalban (2-3 óra körül) felkelnek és csak nagy nehezen alszanak vissza, ha az egyik elalszik akkor a másik kezdi a sírást, így nem vagyok valami friss a sulira. Így volt ez ma reggelre is.

Suli előtt nem szoktam itthon kávézni, hanem üvegben magammal viszem, hogy majd napközben megiszogatom. Óra előtt, még elugrottam a mosdóba, a táskámat felakasztottam a kilincsre. Valaki megpróbált rám nyitni, így a táskám a kövön landolt nagy csattanással. Kis késéssel leesett, hogy a kávés üvegem vajon megúszta-e?
Persze, hogy nem.
A kávé mellett lévő szendvicseim, vizes palackom és a másik fakban lévő könyveim, füzetem is kezdtek kávésak lenni. Nem volt más választásom, mint, hogy amit tudtam gyorsan kipakoltam és a wc-be öntöttem a táskába folyt kávét. Tündi szerencsére segített a dolgokat kivinni.

A második szünetben az automatából vett kávét nem sikerült meginnom, gondoltam, majd óra közben. 
Hát ez sem jött össze!
Igen kedves olvasó ha arra gondolsz, hogy ez is kiborult, jól gondolod.
Sajnos ahogy megfogtam ki is borítottam, a könyvek, papírok  és az órám alá. 
Papírzsepikendővel próbáltam a káoszon úrrá lenni. Nem ment valami jól. 

Suli után még boltba kellett menne, persze, hogy az első kereszteződésnél rossz irányba fordultam, így kerülnöm kellett, 2 perces útból majdnem 10 lett.

Most már szerencsére vége a napnak, holnap talán jobb lesz!