Kimaradt képek az elmúlt hónapról

Még március elsején színházban voltunk Danival a Dzsungel Könyvét néztük meg.  Mivel itthon már "rongyossá" hallgattuk a cd,  így nagyon élvezte az előadást. Itthon pedig eközben az elcsigázott lányok apát ezekkel a pózokkal lepték meg:

Hanna

Zoé

 

 

Természetesen ha napközben éberebbek akkor ilyenekkel is meglepnek minket:

Na majd én tisztába teszlek! - mondta Zoé

Természetesen Hanna is megnézte, hogy mit talál Zoé pelenkájában, de erről már lemaradtam.

Dani kíváncsi volt a dinó kiállításra az egyik bevásárló központban, természetesen ott is készültek képek:

Egyik péntek délután  játszottak a lányok a konyhaasztalnál:

papírkezű Hanna

és Zoé

Így most kényelmes!

 A végére pedig egy tesós kép jutott. Néha nagyon jól elvannak egymással, de vannak napok amikor nagyon nem bírják egymás társaságát. A képen egyértelmű, hogy az első est áll fenn.

Második szülinap

El sem hiszem, hogy ma két éve születtek meg a lányok!

Mostanra már vígan szaladnak és 14-14 foggal büszkélkednek. 

Beszéd még nem megy annyira, de már sok szóval próbálkoznak, inkább a szavak elejét ejtik ki a vége meg nem lényeges számukra.

Ilyen szavak: 

kér - kérem

Da - Dani

bá - bácsi

taka - takaró.

Az apa szóval elég fukarul bánnak, helyette ha nincs ott Kaszi akkor a papa - nak nevezik. Azonban ha Kaszi velük van akkor aja a neve. Hiába javítjuk ki őket szinte minden egyes alkalommal amikor papát vagy aját mondanak, ilyenkor rendszerint egyszerre nevetve vágják rá, hogy papa. Egyik éjszaka viszont tisztán és érthetően apa után kiáltott Hanna. 

Körülbelül három hete elhagytuk az esti tápszerezést, így most már teljesen rendes ételeket esznek, természetesen, ha olyan ételt főzünk magunknak ami nekik csípős lenne, akkor külön főzünk nekik. 

Utolsó tápszeres vacsi közben készültek az alábbi képek:

Hanna

 

Zoé

 

Ma reggel a szülinap alkalmából mérésen jártunk:

Zoé 84 cm és 11,5 kg,

Hanna 88 cm és 12,6 kg.

(Hétvégén lesz a tortázás és ajándék osztás, természetesen arról is lesz beszámoló.)

Zoé tizennegyedik

Ezzel a bejegyzéssel már majd két hete adós vagyok, ugyanis még március 16-án vettem észre, hogy kibújt a bal alsó hármas foga Zoénak. Ezzel a foggal megszűnik az alsó fogsorában a hézag.

Sajtos rúd

Kaszi egyik kollégájától van a recept. Hálás köszönet érte, mert eddig csak leveles tésztát sütöttem ki sós, sajtos rudaknak. 

Ennek a receptnek a birtokában már el mondhatom, hogy tudok finom sósat sütni, ami ráadásul napokig finom, ehető marad.

Íme a recept:

Hozzávalók:
35 dkg liszt
12 dkg ráma
1 cs. sütőpor
25-30 dkg reszelt sajt (lehet fele füstölt is, szerintünk ez a legjobb változat) (kevesebb is lehet, de így az igazi)
1 kis pohár tejföl
só -ízlés szerint - én egy adagoló kanállal szoktam tenni ami kb. 9 gramm, de ez természetesen a sótól is függ, illetve a sajttól is, mert a füstöl sajt használata esetén kevesebb is elég.

1 tojás a kenéshez

A lisztet a rámával összemorzsoljuk, aztán szép sorban a többi hozzávalót beletesszük. A sajtból azonban nem kerül mind a tésztába, hagyni kell ki (kb. 1/3-át) a tetejére is. 

Én kézzel szoktam összedolgozni, hamar kész van, nem kell sokáig gyúrni, csak amíg összeáll a tészta, ezután legalább félórás pihentetés jön a hűtőben, hogy a ráma visszakeményedjen. Én most hétvégén egész éjszakára ott hagytam, semmi baja nem lett. 

Ezután sima felületen ki kell nyújtani, én a konyhapulton szoktam és ott liszt sem kell alá.  Kb. 3 mm vastagra kell kinyújtani ezután megkenni a felvert tojással és a félretett sajttal megszórni. A sajtot kicsit rá szoktam nyomkodni, hogy szeleteléskor se jöjjön le. Ezután lehet darabolni, én ehhez a pizzaszeletelőt használom.

180-190 fokos gázsütőben pirulásig sütöm, zsírpapíros tepsiben. Ha megsült (ez kb. 15 perc) rácsra szedem, hogy ott hűljön ki, majd fém kekszes dobozba teszem, ahol akár egy hétig is eláll. Bár erre, még csak akkor volt példa amikor túlsóztam a tésztát. (Második sütés volt.)

Március 15-i hosszú hétvége

Csütörtökre, azaz 15-re bográcsozásra voltunk meghíva Feriékhez. 

Reggel gyorsan kisütöttem az oda szánt sajtos rudat. (Ennek receptjét nemsokára felteszem a blogra, mert többen kérték.) Összekaptuk magunkat és 11-re oda is értünk. Kaszi segített a bográcsgulyást megfőzni, én pedig a lányokat terelgettem, hogy ne a levesbe kössenek ki. 

A kerti pici csúszdát nagyon hamar felfedezték és nemsokára már egyedül másztak fel és csúsztak le rajta. Az Eszterék két kicsi műanyag székét hamar kisajátították és a motorjaikkal együtt fel le mászkáltak velük a kertben. Aludni csak odafele aludt Hanna a kocsiban, utána csak haza felé a kocsiban aludtak legközelebb, a fáradság nem látszott rajtuk. Éjszaka azonban hosszú mély alvás volt, csak Hanna kelt fel egyszer, mert a cumiját nem találta.

Enni sem ettek sokat, hiába vittem ki nekik az ebédet csak Zoé evett belőle pár falatot, Hanna még megkóstolni sem volt hajlandó, azt amiből előző nap jóllakott. Sajtos rudat eszegettek és a kész levesből pár falatott ettek négy körül. Estére sem nagyon pótolták be azt ami napközben kimaradt. 

Daninak voltak játszópajtásai, a barátok kicsit idősebb gyerekekeivel vagy fociztak vagy PS-tek.

Pénteken Visegrádra mentünk, ahol lekvárok, mézek és kolbászok, szalámik, sonkák várták új gazdáikat a kirakodó vásáron. Mi is vettünk egy szeder lekvárt és egy fekete erdő lekvárt. Ez utóbbiban cseresznye szeder és pálinka van hmmm, nagyon fincsi. 

Megpróbáltuk a turista úton megközelíteni a várat, de sajnos be kellett látnunk, hogy ez lehetetlen. 

Úton felfelé

Fiú szakasz, a Duna felett.

Alsó várnál. Idáig még köves út vezetett.

Mintha ősz lenne, lányok a száraz faleveleket rugdossák.

A lányok rosszul tűrték a babakocsizást,  azonban amikor sétálhattak, már egy hangjuk sem volt.

Apa beállok, te fényképezz! - Hanna

Mi sem maradhatunk ki.

Hárman.

 

 

 

Új játszótért fedeztünk fel.

Lovacskáztunk...Hanna

Zoé

Már parkolóhely keresése közben kiszúrtuk a Visegrád új játszóterét amit természetesen ki is próbáltunk, bár fizetős a hely, de nagyon tiszta és kulturált, mellékhelyiségről és pelenkázóról sem feledkeztek meg.

Természetesen aznap is csak a kocsiban aludtak oda menet és hazafelé.


Szombaton Gabiékhoz mentünk ebédre. Gabi húslevest főzött én túrós kuglófot sütöttem.  (Ennek a receptjét is hamarosan felteszem a blogba.)
A lányok szerencsére itt is  hamar feloldódtak és jól eljátszottak a házigazda gyerekekkel. Főleg Bori istápolta őket, volt nagy kacagás amikor pokrócon húzogatta őket a kövön.
Ebédelni itt már jól ettek , de aludni itt sem aludtak, így délután amikor sétálni indultunk, már Hanna nem bírta, így visszafordultunk és haza indultunk.

A mai nap a főzésről és a pihenésről  szólt, és végre a bloghoz is idejutottam: