Március 15-i hosszú hétvége

Csütörtökre, azaz 15-re bográcsozásra voltunk meghíva Feriékhez. 

Reggel gyorsan kisütöttem az oda szánt sajtos rudat. (Ennek receptjét nemsokára felteszem a blogra, mert többen kérték.) Összekaptuk magunkat és 11-re oda is értünk. Kaszi segített a bográcsgulyást megfőzni, én pedig a lányokat terelgettem, hogy ne a levesbe kössenek ki. 

A kerti pici csúszdát nagyon hamar felfedezték és nemsokára már egyedül másztak fel és csúsztak le rajta. Az Eszterék két kicsi műanyag székét hamar kisajátították és a motorjaikkal együtt fel le mászkáltak velük a kertben. Aludni csak odafele aludt Hanna a kocsiban, utána csak haza felé a kocsiban aludtak legközelebb, a fáradság nem látszott rajtuk. Éjszaka azonban hosszú mély alvás volt, csak Hanna kelt fel egyszer, mert a cumiját nem találta.

Enni sem ettek sokat, hiába vittem ki nekik az ebédet csak Zoé evett belőle pár falatot, Hanna még megkóstolni sem volt hajlandó, azt amiből előző nap jóllakott. Sajtos rudat eszegettek és a kész levesből pár falatott ettek négy körül. Estére sem nagyon pótolták be azt ami napközben kimaradt. 

Daninak voltak játszópajtásai, a barátok kicsit idősebb gyerekekeivel vagy fociztak vagy PS-tek.

Pénteken Visegrádra mentünk, ahol lekvárok, mézek és kolbászok, szalámik, sonkák várták új gazdáikat a kirakodó vásáron. Mi is vettünk egy szeder lekvárt és egy fekete erdő lekvárt. Ez utóbbiban cseresznye szeder és pálinka van hmmm, nagyon fincsi. 

Megpróbáltuk a turista úton megközelíteni a várat, de sajnos be kellett látnunk, hogy ez lehetetlen. 

Úton felfelé

Fiú szakasz, a Duna felett.

Alsó várnál. Idáig még köves út vezetett.

Mintha ősz lenne, lányok a száraz faleveleket rugdossák.

A lányok rosszul tűrték a babakocsizást,  azonban amikor sétálhattak, már egy hangjuk sem volt.

Apa beállok, te fényképezz! - Hanna

Mi sem maradhatunk ki.

Hárman.

 

 

 

Új játszótért fedeztünk fel.

Lovacskáztunk...Hanna

Zoé

Már parkolóhely keresése közben kiszúrtuk a Visegrád új játszóterét amit természetesen ki is próbáltunk, bár fizetős a hely, de nagyon tiszta és kulturált, mellékhelyiségről és pelenkázóról sem feledkeztek meg.

Természetesen aznap is csak a kocsiban aludtak oda menet és hazafelé.


Szombaton Gabiékhoz mentünk ebédre. Gabi húslevest főzött én túrós kuglófot sütöttem.  (Ennek a receptjét is hamarosan felteszem a blogba.)
A lányok szerencsére itt is  hamar feloldódtak és jól eljátszottak a házigazda gyerekekkel. Főleg Bori istápolta őket, volt nagy kacagás amikor pokrócon húzogatta őket a kövön.
Ebédelni itt már jól ettek , de aludni itt sem aludtak, így délután amikor sétálni indultunk, már Hanna nem bírta, így visszafordultunk és haza indultunk.

A mai nap a főzésről és a pihenésről  szólt, és végre a bloghoz is idejutottam: