Tegnapi nap egyik legmeglepőbb és egyben legaranyosabb története a következő:
A gyerekek ülnek az asztalnál és vacsoráztak. Én állva figyelem, hogy ki mit kér még. Zoét kicsit noszogatom, hogy egyél még egy kis kenyeret, puha a héja, edd meg.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Hanna felveszi Zoé cumiját és azt mondja neki: Egyél!
A cumit közben a kezében tartja, majd miután Zoé harapott egy falatot ismét megszólal: Egyél még! Miután Zoé teljesítette a felszólítást visszakapta a cumit.
Ezután pedig Hanna önként átadta a saját cumiját Zoénak, hogy akkor most Ő szóljon rá, hogy egyen. Természetesen Zoé azonnal átvette a másik szerepet és ő osztotta a parancsot, hogy egyen Hanna.
Miután Zoé visszaadta Hanna cumiját jót nevettek együtt.
Már sokszor tapasztalhattuk, hogy szó nélkül megértik egymást játék közben és teljesen egyszerre mozdulva, helyet változtatva cserelének szerepet.
Az egyik leglátványosabb ilyen játékuk az amikor egymást "pelenkázzák". Imádom őket ilyenkor nézni, hogy amikor pl. Zoé megnézte és rendbe tette Hanna pelusát akkor Hanna szó nélkül feláll, Zoé pedig a helyére fekszik és kezdődik Zoé pelusának ellenőrzése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése