Ma bizonyára messzire elkerült a védő angyalom! Esetleg a Ő is kimerült, és csak arra figyelt, hogy nagy bajom ne legyen, a kisebb - nagyobb bosszúságoktól nem kímélt. Bár az is lehet, hogy csak én voltam kivételesen nagyon béna.
Már sokadik szombat reggelre a lányok hajnalban (2-3 óra körül) felkelnek és csak nagy nehezen alszanak vissza, ha az egyik elalszik akkor a másik kezdi a sírást, így nem vagyok valami friss a sulira. Így volt ez ma reggelre is.
Suli előtt nem szoktam itthon kávézni, hanem üvegben magammal viszem, hogy majd napközben megiszogatom. Óra előtt, még elugrottam a mosdóba, a táskámat felakasztottam a kilincsre. Valaki megpróbált rám nyitni, így a táskám a kövön landolt nagy csattanással. Kis késéssel leesett, hogy a kávés üvegem vajon megúszta-e?
Persze, hogy nem.
A kávé mellett lévő szendvicseim, vizes palackom és a másik fakban lévő könyveim, füzetem is kezdtek kávésak lenni. Nem volt más választásom, mint, hogy amit tudtam gyorsan kipakoltam és a wc-be öntöttem a táskába folyt kávét. Tündi szerencsére segített a dolgokat kivinni.
A második szünetben az automatából vett kávét nem sikerült meginnom, gondoltam, majd óra közben.
Hát ez sem jött össze!
Igen kedves olvasó ha arra gondolsz, hogy ez is kiborult, jól gondolod.
Sajnos ahogy megfogtam ki is borítottam, a könyvek, papírok és az órám alá.
Papírzsepikendővel próbáltam a káoszon úrrá lenni. Nem ment valami jól.
Suli után még boltba kellett menne, persze, hogy az első kereszteződésnél rossz irányba fordultam, így kerülnöm kellett, 2 perces útból majdnem 10 lett.
Most már szerencsére vége a napnak, holnap talán jobb lesz!
Fel a fejjel!
VálaszTörlésAmint hallottam anyának sem volt jobb napja!