2011. május 28., szombat

Ma a TACUBA étteremben jártunk




A nyaralásunk kifizetése után még maradt üdülési csekkünk, ami hamarosan lejár, így úgy döntöttünk, hogy étterembe megyünk és ott azzal fizetünk. Sajnos Budapesten csak 19 étteremben lehet vele fizetni, így az igényeinket és a kínálatokat figyelembe véve a TACUBA étterem mellett döntöttünk. 
Egy óra után értünk oda egy kicsivel. A lányok itthon ebédeltek, de persze tudtuk, hogy majd fognak falatokat kapni a mi ebédünkből is. Már itthon kinéztük az étlapról, hogy az eper szezonra való tekintettel van eperkrémleves, azt mindenképpen enni akartam, így ezt is rendeltem és Dani is ezt kérte. Nagyon finom volt, nem édesítették túl és jó krémes volt, azonban az epermagok is benne voltak, így Dani nem ette meg, azonban a lányok csak úgy ették, így kárba nem veszett a leves. Kaszi vadragú levest evett, az is nagyon jó volt. 
Másodiknak Dani pulyka-burgert kért sült krumplival, Kaszi Texas steak-et kért csilis babbal és fóliás burgonyával, én pedig Qesedilla-t ettem. Mindegyik finom volt, de semmi extra. Miközben várakoztunk ittunk egy - egy koktélt, a sofőr természetesen alkoholmentes Sex on the beach-et, 


én pedig egy Orgazmust. Hmmm nagyon finom volt! :)


Ami még nagyon fincsi volt, az a süteményem volt, persze a többieknek biztos nem ízlett volna hisz gyümölcsös és fahéjas is volt. Amerikai almáspitét kértem és egyáltalán nem bántam meg, meleg volt a süti rengeteg almával és fahéjas vanília sodóval volt körbe öntve, ami remekül illet a pitéhez.
Dani csoki szuflét kért vanília fagyival, ez szintén finom volt (Kaszi kóstolta) és olvadós a közepe ahogy kell. Kaszi pedig Alaska rollt evett, ez 3 féle fagyival töltött piskóta tekercs volt erdei gyümölcsökkel és tejszínhabbal.
Az biztos, hogy mindenki nagyon - nagyon jól lakott és vacsizni sem vacsiztunk. 
Két hátránya volt a helynek, egyik hogy itt sem volt pelenkázó helyiség, a másik pedig, hogy mire mindent megkaptunk és elfogyasztottuk fél négy lett, tehát két és fél órát voltunk ott, nagyon lassan kaptuk meg a főételt (pedig a levessel együtt leadtuk a rendelést) és a sütiket is.  Ezt a hosszú időt a lányok nem viselték valami jól egy helyben ülve, amit természetesen meg is értek. 



Hogy mennénk e még egyszer ide, igen, de csak is a desszertért, de azért akár már a jövő héten! A főétel jó volt, meg bőséges is, de semmi kimagasló.


Hanna nyolcadik!

Mint azt az előbb leírtam ma fogmustrát tartottunk és láttuk, hogy Hannának is bújt ki foga, neki a nyolcadik a bal felső kettes lett.

Zoé hetedik és nyolcadik

Ma játék közben fogszámolást tartottunk így vettük észre, hogy két foga is kibújt, de egyik sem lehet 1-2 naposnál több. Tehát a hetedik a jobb alsó kettes és a nyolcadik a bal felső kettes lett. Sorrendet a kibújt fogtető mennyisége alapján állapítottam meg.

A bejegyzés megírása előtt megnéztem, hogy milyen sorrendben bújtak ki a fogai.
Sajnos táblázatot nem tudok ide szerkeszteni, így a felső sor sorrendje jobb kettestől a bal kettesig, majd az alsó sor ugyan így a következőképpen bújt ki:
4; 3; 5; 8;
7; 1; 2; 6;

Ehhez képest Hanna fogai a következőképpen  bújtak ki:
5; 6; 4; 8;
3; 2; 1; 7;

2011. május 26., csütörtök

Tatai Patara Török kori Történelmi Fesztiválon jártunk


A Tatai Patara Fesztivált Kaszi már márciusban kinézte a neten és mindenképpen el akart menni oda. Mivel a mi autónkban nincs szabad hely, így Kaszi beszervezte a kollégáját, Petit, hogy Kati vele utazzon le Tatára.
A program ajánló szerint a három napos fesztivál alatt korhű ruhába öltözve, fogják a vár körüli csatákat lejátszani, és lesz mellette vásár is.
Az első csatára délelőtt fél 10-kor kerül sor a programfüzet szerint ezért fél nyolcas indulást terveztünk, hogy biztosan oda érjünk a vízi csatára és még parkoló helyünk is legyen. Kilenc óra körül szerencsésen megérkeztünk és még parkolóhelyet is könnyen találtunk a korai órának és egy kis helyismeretnek köszönhetően (2002-ben Kaszival eltöltöttünk pár napot Tatán).
Amikor leparkoltunk már hallottuk, hogy szólnak az ágyuk, így siettünk a tó partjára, hogy még lássuk a csata végét.
 Hajókról és a vár alatti partról lőtték egymást.


A "csapat" a  vár romjainál, itt még frissen.

A zenészek is korhű ruhákban voltak és úgy is éltek ezalatt a három nap alatt, mint anno.
A Tatai Vár, benne múzeum működik.


Egy gyors portyázó jelenetet mutattak be a lovasok, túszt ejtettek és sebesült is maradt utánuk, akit a nők és férfiak elszállítottak.


Életkép a magyar táborban, ahol természetesen a zsoldosoknak köszönhetően nem csak magyarok voltak.

Csatára készülve.


Ki hova álljon?
Csata előtt a törökök rituálisan megmosakodtak (azaz a kézfejüket és arcukat megmosták) és utána imádkoztak. Mindezt az ellenfél türelmesen végigvárat, bár bekiabálásokkal provokálták őket.


Az ágyúdörgések nagyon hangosak voltak, így szegény Kaszi és Kati nem is látott semmit a csatából, mert a csajokkal távolabb mentek.
Következzék pár kép a csatáról.







Ezután tovább sétálgattunk, Dani egy kép erejéig felpattant a pónilovas fogatra.

Ebédelni a Grill end Coctail Étterembe mentünk, természetesen ezt is már itthon kinéztük magunknak, semmit nem bízva a véletlenre. Nem csalódtunk az étteremben remek volt a kiszolgálás és az étel is. Mindenkinek minden ízlett.  Egyedüli hiányosság az étteremben, hogy nem volt pelenkázó helyiség, az étteremben egy fotelben kellett tisztába tenni a lányokat.

Bár a lányok már ettek, de a miénkből is kértek.

Zoé: Apa adj egy falatot!

A három lurkó.
Végre egy közös kép!



A tó másik oldala.
Lakat falnál.
Dani kipróbálta az íjászatot.
Ugye hangulatos?
Egyik kedvenc helyem Tatán, a festett fal a fő utcáról nyílik egy udvar benne étterem, kávézó és boltok.

Itt már fáradtabban.




Ui.:

Indulás után már Tatán esett az eső, aztán az autópályán semmi, majd Budáról Pestre átnézve az Erzsébet hídnál láttuk, hogy Pesten nagy eső lehet, mert olyan fekete volt felette az ég. A Kerepesi úton jártunk amikor a nagy zuhéban jég is kezdett esni. Próbáltam a borsónyi nagyságú jégdarabokat lefényképezni.



Aztán nálunk a háznál meg semmi, se eső se jég.

Még egy megjegyzés: mivel a fényképezőgépet itthon hagytuk, így a képeket Peti készítette, ezúton is köszönjük Neki.




2011. május 24., kedd

2011. május 23., hétfő

Az elmúlt hétről röviden

Hétfőn és kedden semmi extra nem történt, mindenki tette a dolgát. Szerdán délben vendégünk érkezett aki vasárnap kora délutánig maradt. Fél éves szervezés után végre meglátogatott minket Kati.
Azonban a felhőtlen szórakozás helyett én kidőltem. Elkapott egy h... ós-hasmenős vírus, így délutánra teljesen kész voltam a lányokat alig bírtam ellátni. Estére minden erőm elhagyott, de másnap reggel már szinte semmi bajom nem volt. Elterveztük, hogy délután elmegyünk az Árkádba, de miért is jött volna össze. Készülődés közben Hanna hányt, de azt hittük, hogy csak túl sokat evett ebédkor, aztán alig indultunk el a maradék ebédet is kipakolta, így fordultunk is vissza és Hannát ápolgattuk a délután folyamán. Pénteken Daninak nem volt ovi, így ő is itthon volt velünk. Elkészítettük a pizzát ebédre. Aztán amikor Kaszi hazajött, Katival elmentünk végre az Árkádba.
Szombaton kirándulni mentünk Tatára (következő bejegyzés erről fog szólni).

Hanna hetedik!

Ma délután játék közben vettem észre, hogy kibújt a bal alsó kettes helyen Hanna hetedik foga.

2011. május 19., csütörtök

Hanna hatodik!

Ma reggelre kibújt Hanna hatodik foga a jobb felső egyes helyen, így megszűnik a hézag a két foga között.

2011. május 16., hétfő

Állatkertben jártunk

Szombatra bár borús időt mondtak, de eső nélkül, így szabadtéri programot terveztünk. Programok után szétnéztünk a neten, és végül  a Skanzen illetve az Állatkert között vacilláltunk. Dani döntötte el, hogy az Állatkertbe menjünk. Szombatra az Állatkert is készült, állatsimogatással, etetéssel, fóka show-val.
Délre értünk oda, sietnünk kellett, hogy a kígyó simogatást még elérjük. Nem késtük le, így Danival tapasztalhattuk, hogy milyen selymes és hűvös a kígyó bőre, egyáltalán nem nyálkás, mint ahogy azt feltételezné az ember.
Ezután gyorsan letudtuk az ebédet és szépen elindultunk felfedezni az Állatkertet. Legutóbb két éve voltunk ott és azóta sok új kifutót és házat is átadtak, így volt mit néznünk még nekünk is. Sok bronz szobrot tettek ki a ketrecek környékére, Dani szívesen simogatta őket illetve "bohóckodott" velük.

Makival és a lányokkal.

A kígyók legyőzője.
A sárkány legyőzte és megette.
Dani egyik kedvencei a majmok voltak, így természetesen alaposan megnéztük őket. A gorillákra nem emlékeztem így én is gyönyörködtem bennük. 

Gorilla mama a kicsinyével.

A derekánál van a kicsinyének a feje.
Így néz ki közelről.
Nézelődés közben egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy azt mondogatják az emberek most született egy kicsiny a kifutón. És tényleg alig pár perces lehetett a kis őzike, próbált felállni és talpon maradni, de a hím  többször is felöklelte szegénykét. A gondozók gyorsan elkerítették őt az anyukájával együtt.


A nagy szikla egyrésze már elkészült és átadták a látogatóknak, így Danival fel is mentünk megnézni milyen a kilátás fent. (Sajnos nem babakocsi barát a szikla, így Kaszi lent maradt a lányokkal.) (Ez még nem a legteteje lesz ameddig most felmehettünk.)

Közel az új és régi elefántház, távolabb a Széchényi fürdő kupolái és a város többi része.
Fentről a zsiráfokat is együtt láthattuk.
Az orrszarvúak pihiztek.
 Rengeteg flamingó is volt az új helyükön a lábaik körül sok kis flamingó rohangált, még kis csúnyácskák voltak a szürke pihe tollaikkal. 



Séta közben egy alpakát is sikerült megsimogatnunk, a szőre olyan volt, mintha tömött, de finom tapintású szőnyeget simogattunk volna.


A fóka show-t természetesen nem hagyhattuk ki, de előtte még a medencében úszkáló állatokat "alulról" is meglestük.


Többek között labdáztak,
és egyszerre ugrotta ki a vízből.
Sajnos babakocsival nem tudtunk bemenni  a Mérges házba így én is csak a fényképeken láttam az éppen kikelő kígyókat.

Az össze esett fehérekből már kibújtak a kicsik. A kép alján a fejét dugta éppen ki a tojásból  a kis kígyó.
A pálmaházban is sok állatot láttunk testközelből.
Az egyik ablakpárkányban, fejmagasságban egy lajhár pihent.


Mások a fákon.
Selyemmajom
Hatalmas pálma alulnézetből.
Tukán mellett.
Medúzát is láttunk.
A lányok inkább az embereket és a környezetet nézték egyedül az állatsimogatóban és a mosómedvéknél mutattak érdeklődést az állatok iránt. Hanna magyarázott és mutogatott a bárányoknak. Zoé kicsit csendesebb volt, Kaszi elmondása szerint. (Én kint őriztem a csomagokat és a babakocsikat.)

Zoé a kecskék között.
Hanna már kifelé jön.
Kis gida mindenkivel barátságos volt.
Mi mászkál ott?
Már zárás előtt a kijárat felé tartottunk amikor megláttuk a pávát teljes pompájában, azt hiszem szép zárása volt ez a napnak.