Iskola, tanfolyam és egyéb elfoglaltságok mostanában

Szeptember közepe óta kicsit megváltozott az életünk, jobban mondva a hétköznapok alakulása. 

Ugyanis Kaszit a cége beíratta esti érettségire. Két éves a képzés, hetente kétszer délután három órától kezdődik, hétfőn negyed kilencig, míg szerdán negyed nyolcig vannak órái, így mire hazaér hétfőn már mindenki alszik, szerdán pedig épp a fektetésre ér haza. A többi munkanapon meg próbálja bepótolni a két rövidebb napja miatti munka elmaradását, így azért jár később haza bár azokon a napokon hat - fél hét körül itthon van pénteken pedig a négy - fél öt körüli érkezés volt eddig a jellemző. 

Daninak az óvodai logopédián túl itthonra is kellett fogadnunk logopédust, mostanra sikerült megtalálnunk az új logopédust, holnap fog először jönni. Keddenként negyed ötre fog járni. Szerdán fél öttől alapozó tornára kell hordanom a gyalog 25 percre lévő iskolába, sajnos tömegközlekedéssel sem sokkal rövidebb és ráadásul nem mindig jön alacsony-padlós busz, hogy az ikerbabakocsival fel tudjunk rá szállni. 

Szombaton pedig én járok Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ-s tanfolyamra, ami fél kilenctől háromig tart. Ekkor Kaszi tartja a frontot itthon. A tanfolyam május 19-ig tart és utána jön majd a nagy vizsga.

Hát így telnek mostanában a napjaink, heteink. Nem mondom, hogy egyszerű, de eddig mindent sikerült jól  megoldanunk, egyedül a hideg időtől tartok amikor is az oviban reggel a lányokról is le kell venni a kabátot, majd 3-5 perc múlva vissza és ugyan ez délután is. A szerdai tornára való gyaloglástól pedig a sötétben a kis utcákban és a nagy hidegben - gondolata riaszt kicsit meg. 

E bejegyzéssel nem panaszkodni akartam, csupán a tényeket leírni, hisz legfőképpen azért vezetem e blogot, hogy a gyerekek felnőve elolvashassák, hogy milyen volt gyerekkoruk.