Tavaly a híradóból értesültünk, hogy milyen jópofa dolgok vannak a Skanzenben Márton napkor, így elhatároztuk, hogy az idén mi is ott leszünk. Az idő is kedvezett a dolognak, hisz szép napos időt ígértek az időjósok szombatra. Délelőtt reggeli és gyors bevásárlás a zöldségesnél és aztán indultunk is. Mivel rajtunk kívül még sokan kíváncsiak voltak a dologra, így elég nagy volt a forgalom és a parkolóba is épphogy befértünk. Miközben a parkolóhoz araszoltunk jutott eszembe, hogy a pénztárcám otthon maradt a bevásárlókosár oldalzsebében. Mivel Kaszinál nem volt kp szerencsénk volt, hogy volt 500 forint a kocsiban és a pénztárcájában. Eddig ok, de mi lesz a pénztárnál és odabent, mert arra készültünk hogy eszünk bent fincsi liba combot. Ekkor eszembe jutott, hogy a pénztárost szépen megkérem, hogy a kártyáról vegyen le többet, mint amennyibe a belépő kerül és azt adja ide kp-ban. Mivel megértő fülre találtunk a pénztáros személyében lett kp nálunk és elindultunk felfedezni a programokat. Sajnos mindenhol sokat kellett várni, de nem volt kedvünk fél órákat sorban állni a programoknál, mint például gyertya öntés, őszi koszorú készítése. Daninak kerestünk programokat, így sikerült kukoricát morzsolnia, csuhé baba helyett csuhé török basát készített és a krumpli puska készítésnél is végigvártuk a sort.
 |
| Anya morzsolok nem tudok rád is figyelni. |
Míg morzsolta a kukoricát eszembe jutott, hogy mi mennyit morzsoltunk gyerek korunkban, na nem szórakozásból hanem a tyúkoknak.
 |
| török basa készül |
 |
| készül a krumpli puska |
 |
| jaj, a szemembe süt a nap |
Mivel a szervezők kevés helyszínen készültek gyerekeknek szóló programokkal, így hamar a végére értünk a látnivalóknak. Valamint az étkezési lehetőségek is szűkösek voltak, azaz a pékségben délután fél négykor már csak pogi volt (pünkösdről tudjuk, hogy isteni a rétesük, de most lemaradtunk róla), illetve az étteremben hatalmas sor volt és a kínálat sem igazán tetszett. Sült libacomb nem is volt, így úgy döntöttünk, hogy majd hazafele valahol megállunk és kajcsizunk. Mivel sötétedett is jobbnak láttuk haza indulni. Ezzel csak az volt a baj hogy mindenki más is aki kimozdult otthonról és Szentendrére vagy azon túl ment ekkor indult haza, így jó kis dugó alakult ki. Végül az M3 kivezetőjénél lévő 3in1 restaurantban ettünk. Még Mándi Kati ajánlotta az éttermet nyáron, hogy jó kaják vannak és olcsón. Ezúton is köszi az ötletet Kati!!!
Napvégére mindenki kellemesen elfáradt, illetve ez így pontosan nem igaz, mert Zoé és Hanna alig várta, hogy itthon a szőnyegen kicsit kinyújtózkodhassanak és hason lehessenek végre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése